Bemutatkozik a Szomódi Helytörténeti és Történelmi Hagyományőrző Közhasznú Egyesület

Habár egyesületünk megalakulásának éve a hivatalos bírósági bejegyzés szerint 2011., valójában 2009-ben alapítottuk közel tizenöten a szomódi Gleichauf vendéglő különtermében. Az évek folyamán úgy harminc – negyven fő körül mozgott állandó tagságunk. Első időben a település múltját kutattuk, majd kirándulásokat is szerveztünk,
és a fellelt anyagok bemutatásában is tevékenykedtünk. Több civil szervezettel is gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk, és törekszünk egymás rendezvényeinek színesebbé tételére. Lakókörnyezetünkben több, már elfelejtett értéket próbálunk megismertetni a következő generációval. Így találkozott érdeklődésünk a települési könyvtárban működő iskolai helytörténeti szakkörrel.Programjainkra ellátogatnak a tanulók, és közös rendezvényt is szervezünk az oktatáshoz kapcsolódóan. Kerékpárral is kirándultunk közeli településekre, például a visszatérő források és az élővilág megismerése céljából. Szomód múltjára vonatkozó adatokat, információkat, képeket és személyes emlékeket gyűjtöttünk össze a falu lakóinak segítségével a település életéről hasonlóan a
Német Nemzetiségi Önkormányzathoz.Ők azonban csak
a német nemzetiségű lakosságtörténetére koncentrálnak, mi a teljes faluéra.
Tevékenységünksorán segítséget kértünk és kaptunk tatai,tatabányai és komáromi
muzeológusoktól és más szakemberektől is.
A továbbiakban kiemelnék néhány eseményt egyesületünk életéből:

Településünk területén találtunk 2010-ben  egy szarkofágot.
Csiszár István hívta fel a figyelmünket arra, hogy a kertjében található vízfolyás medrében látható egy érdekes kő.
Bizonyosnak látszott, hogy ez egy értékes lelet.Ezért értesítettük a
Kuny Domokos Múzeumot,akik a feltárást, kiemelést elvégezték.
Az eseményről a kiemelést követő napon beszámolt a
24 Óra,a 2010. aug. 14-i szám címoldalán „Szarkofág a patakban” címmel.
Ez a kőkoporsó a régészek szerint a III-IV. századból származik.
Kiállításokat rendezünk három év óta a tatai Esz-terházy kastélyban a
Szent György napi lovas ünnep eseményén,
amelyet a Tata és Térségbeli Lovasélet-fejlesztő Egyesület szervez.
A kiállított darabokat lovas szerszámokból, népi használati tárgyakból válogattuk.
Kocson, a Kocsitoló Fesztiválon eddig kétszer szerveztünk bemutatót településünkről;
egyszer mint helytörténeti egyesület, másodszor pedig Szomód község képviseletében.
Itt is néprajzi tárgyakat mutattunk be az
egyesület tulajdonából és kölcsön kapott tárgyakból.A Szomódi Pikant Pajta évi egy alka-
lomra átadja a területét egyesületünknek a Tata és Térsége Egyesület záró rendezvényére.
A Tatai Civil Napok keretében idén a „Kelták Szomódon”című ismeretterjesztő előadás
hangzott el Kisné Cseh Julianna előadásában. A Ferenc major történetét bemutató
kamarakiállítással viszonoztuk vendéglátóink kedvességét.
.
Tóth György Ákos kertjében egy 4000 éves temetkezési urna
cserepeinek darabjaira lelt, amelyekből kettőt a Tatabányai Múzeum restaurált.
A szomódi Tűzkő-hegy évtizedek óta katonai terület, ezért sokáig
elzárt volt nagy része. Engedélyt kértünk és kaptunk a bejárásához.
Sétánkhoz meginvitáltuk Kisné Cseh Julianna
tatabányai régészt és Almádi Zoltán geológust, akik sok értékes
ismeretet osztottak meg az egyesület tagjaival.
Ez a terület az ősember feltételezett gyűjtögető helye lehetett.
Az Írisz-kert Szomódon egy védett növény
társulás a Tűzkő-hegyen, amely hosszú ideig a honvédség által
elzárt területen volt. Ma már látogatható.
Iskolánkat is az Írisz-kertről neveztük el. 2010-ben sikeresen kezdeményeztük
védetté nyilvánítását.Csonka Pétertől,a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához
tartozó Gerecsei Természetvédelmi Tájegység vezetőjétől
vettük át a Natura 2000 címet jelentő táblát.
Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus is részt vett , beszédet mondott az avatáson.
A képen Almádi Zoltán egy Tűzkő-hegyen talált,
triász kori Megalodus kagyló lenyomatát őrző leletet tart a
kezében,amely hasonló a Tatán, a gimnázium mögötti
sziklás részen feltárt darabbal.
Az írisz az egyesület logójában is szerepel.
Az Írisz-kert szomszédságában,szintén egykori honvédségi területen
de ma már szabadon bejárható helyen fekszik egy
páfrányos erdő. A 33 Magyarországon honos páfrányból 17 fellelhető itt
egy 3-4 hektáros területen. Figyelmünk
akkor irányult e téma felé, amikor megismertük
Hohl Márta baji pedagógus diplomamunkáját a
szomódi páfrányos történetéről. Azóta rendszeresen kijárunk
megtekinteni a növényeket, és kirándulásokat szervezünk ide,
hogy mások is megismerjék e szép ligetet.
A páfrányos mögött található egy, feltehetően az I-IV. században
épített út.Ezen az ún. római kőhordó úton
1871-1887 között egy lóvasutat is létesítettek
Brigetio (Szőny)és környéke építéséhez,
majd ezen szállították a Süttőről és Tardosról származó köveket,
építőanyagokat az építkezéshez. Szomód−Betlehem-
pusztától indult a magyar királyi és császári lóvasút.
Ennek kutatása során együttműködtünk Számadó Emesével,
a Komáromi Klapka György Múzeum
igazgatójával, aki szintén sokat segített eddig az egyesületnek.
2013. márciusában egy helytörténeti túrát szerveztünk Komáromig, a lóvasút
nyomában.
Emléktábla a kőhordó útnál.
A szomódi temetőt rendszeresen felkeressük az ismertebb személyek
bemutatásáért, emlékük előtti tisztelgésért. Itt nyugszik például
Vajda Julianna (Csokonai Lillájának) testvére,
Vajda Sámuel lelkész és édesanyja.
A Vajda-család sírját költészet napja körül,
az egyházi és közéleti személyeket pedig az évfordulójuk
körüli időben látogatjuk.
2014-ben állíttattunk egy kettős keresztet és egy
emléktáblát a Dunaszentmiklós fölötti erdőben
az 1945. január 4-én, 16 órakor agyonlőtt szomódiak és környékbeliek
(Tardos, Baj, Agostyán, Tata, Dunaszentmiklós)
ártatlan civil áldozatainak emlékére.
Az oroszok előbb útépítésen dolgoztatták őket,
majd lelőtték a 26 embert,akik közül 11 szomódi volt.
A fotó az emlékmű felavatásakor készült.
Megtudtuk, hogy Szomjas László sportlövő olimpikon a közigazga-
tásilag Neszmélyhez tartozó Gombáspusztán fővadász volt.
Idén emlékének szentelve elneveztünk róla egy túrát
1924-es párizsi olimpiai indulásának emlékére.
Rendszeres kirándulást szervezünk a Neszmélyi Arborétumba.
Süttői Erdészeti Igazgatósággal együttműködve, amit ettől az évtől
Szomjas-túrának neveztünk el.
Szomjas László lánya és annak családja ezen a túrán tiszteletét tette.
Találtunk még egy szomódi olimpikont
Toldi Sándor személyében, aki diszkoszvetésben indult
ugyancsak az 1924-es párizsi olimpián, és a
magyar csapat zászlóvivője is volt. Érdekesség,
hogy őt eredetileg Nagy Sándornak anyakönyvezték.
Református lelkészként azonban kétséges
volt olimpiai indulása, mert az egyház nem nézte ezt jó szemmel.
Az olimpia érdekében felvette a Toldi Nagy Sándor nevet.
Később Toldi Sándor-ként említik őt a különböző
internetes források.Fontos megjegyeznünk, hogy a Wikipédiában és
még néhány online forrásban hibásan szerepel születési helyeként Pápa városa.
Hozzátartozói ma is Szomódon élnek, megvan még
születési anyakönyvi kivonata, amely a szomódi születést igazolja.
Ennyit ízelítőül a szervezet hétéves történetéből,kutatásaink eredményeiből.
A cikk szerzője az egyesület elnöke: Nemes János
Szerkesztette: Köves Pál
Kategória: Uncategorized | 1 hozzászólás