Toldi Nagy Sándor

 

Toldi Sándor (ezen a néven indult 1924-es Párizsi olimpián magyarország színeiben )teljes nevén Toldi Nagy Sándor (Pápa, 1893. január 26.Győr, 1955. január 2.) magyar olimpikon diszkoszvetés sportágban és református lelkész.

Sportpályafutása

1912-ben, mint teológiai hallgató kezdett el versenyezni, egy év múlva már a legjobb magyar diszkoszvető lett. 1914-ben az angol bajnokságban 3. lett. A Ferencvárosi TC atlétikai szakosztályának keretében versenyzett.

 Legjobb eredménye: 1913-ban Bécsben elért legjobb eredményét (46,86 m) 15 évig egyetlen magyar diszkoszvető sem tudott túlszárnyalni.

Az olimpiai csapat zászlóvivője. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, a diszkoszvető versenyszámában 9. helyezett (41,09 m). 89 magyar sportoló vett részt, 86 férfi és 3 nő.

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok, hivatalos nevén a VIII. nyári olimpiai játékok egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény volt, melyet 1924. május 4. és július 27. között rendeztek meg a franciaországi Párizsban

Az olimpiai csapat zászlóvivője. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, a diszkoszvető versenyszámában 9. helyezett (41,09 m). 89 magyar sportoló vett részt, 86 férfi és 3 nő.

Párizst hat város közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére. A versenyeket összesen nyolcvanöt versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk negyvennégy nemzet háromezer-nyolcvankilenc sportolója vett részt.

Érdekességek

  • Ez volt az utolsó olimpia, amit Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek. 1925-ben Coubertint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a belga Henri de Baillet-Latour váltotta.
  • Coubertin javaslatára bevezették az ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben).
  • A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
  • Újdonság az olimpiai falu, mint a versenyzők befogadó, elszállásoló létesítménye.
  • Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz – több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után – a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.
  • Az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert[2], így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban nyert olimpiai érmet.
  • Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.

Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek

A súlyos háborús veszteségek után újjáéledő magyar sportot az olimpián – a körülményekhez képest jelentős számú – nyolcvankilenc sportoló képviselte

A magyar zászlóvivő Toldi Sándor atléta volt. A magyar sportolók tíz érmet, két arany-, négy ezüst és négy bronzérmet. Így vált Nagy Sándor lelkész Szomód máig egyetlen olimpikonjává!!

Ez az örökség száll aztán apáról fiúra! A ház története is érdekes, ahol beszélgettünk.

. A lakóház építése az 1800-s évekre tehető, de pontos adat nem áll rendelkezésre. Tata felől Szomódra vezető út jobb oldalán elterülő a 42 holdas rét és szántó, ugyancsak ekkor került a család birtokába.    1928-tól használták ténylegesen nyaralónak. A családból 8-10 gyerek tartózkodott a nagymamánál nyaranta.

    A ház kb. 6000 m2 telken feküdt. 5 szoba, konyha, kamra, nyári konyha, fáskamra és a hátsó melléképület tartozott hozzá, mely eredetileg istálló volt. Fürdőszoba nem volt, de érdekes módon a zárt folyosó végén volt a hagyományos WC. Az utcára merőleges egész hátsó traktus alatt hatalmas pince volt, mely örökké tele volt vízzel. Az udvaron 2 kút volt, elöl egy nyomós és egy ásott, gyűrűs kút hátul.

Állatok hiányában a hátsó épületet 3x 1 szoba-konyhás lakásokká alakították, melyekben albérlők laktak. A főépületben működött valamikor a posta is (még az előző tulajdonos idejében).

A kertet megművelték, a termést részben eladták, részben feldolgozva értékesítették. A padláson kukoricát tároltak, melyért tavasszal jobb árat kaptak.

Málna, szőlő, eper paradicsom, uborka, őszibarack termett. Ez utóbbi 1943-ban kifagyott.

A nagymama 1948-ban meghalt, az örökösöket Nagy Sándor édesapja kifizette, a ház az ő tulajdonába került, melyet 1951-ben államosítottak. A bútorokat a házból szó nélkül kirakták az udvarra melyről a szomszédoktól kaptak csak értesítést.

A főépületben működött ekkor egy iskolai osztály is, valamint komfort nélküli lakásokat is kialakítottak, melynek egyikében lakott 1968 óta albérletben Nagy Sándor is 17,5 Ft/hó lakbérért 1978-ig. Ez egy 2 szobás, komfort nélküli lakás volt, melybe a vizet ők vezették be.  Az épület másik részében volt 1972 szeptemberétől az Idősek napközije, mely látogatottság hiányában szűnt meg 1987 körül és itt működött a közelmúltig a Könyvtár.

A kultúrház 1960 körül épült a telken, melynek Nagy Sándor volt az igazgatója 1978-80 között.

Sajnos az olimpikon és háza a feledés homályába veszhet!

irta:Nemes János

Szerkesztette:Köves Pál